A csapatok műanyag hordókból, gerendákból, deszkákból és kötelekből alkalmi tutajokat építenek, amelyeknek nem csak kinézetre kell tutajszerűnek lenniük, hanem működésükben is. Az építés sebessége általában fordítottan arányos a tutaj tartósságával, így aztán nem mindegy, egy-egy csapat mennyi időt szán a tökéletesítésre, vagy mennyit kockáztat. A gyakorlat lehetőséget biztosít a kreatív fantáziák szabad szárnyalására, hiszen a ‘hajóácsok’ mellett ‘krónikások’ is dolgoznak. Az ő feladatuk lesz a vitorla elkészítése, így azok is hasznos feladatot teljesítenek, akiket kevésbé köt le a szerelés. A játék következő szakaszában a csapatok bemutatják félelmetes vízi eszközeiket, megosztják egymással az építés tanulságait és kielemzik a vitorlájuk jelképeit. Ezután a hajóellenőrök tüzetesen átvizsgálják a gépeket, véleményezik azokat. A résztvevők nyitottságától és az időjárástól függően a versenyben mindenkire számítunk ’matrózként’ is. A futam több körös, egy nem túl messzi bójánál bajba jutott gumikacsa családot kell kimenteniük a csapatoknak.